Csecsemőkori balesetek

Ugye milyen hihetetlen, hogy a csecsemőket és érheti trauma, őket is érheti baleset? Pedig ez a szomorú igazság. A következőkben sorra vesszük a leggyakoribb csecsemő-baleseteket megelőzésüket és, hogy mi a teendő.

Leesés

De hogyan eshet le egy karon ülő csecsemő? Sajnos a válasz az, hogy én, a szülő teszem ki olyan helyzetnek, ahol ő le tud esni. A babák nem szoktak szólni, hogy: anya, én ma hasra fordulok! Láttam babákat már 1 hónaposan is hasra fordulni, ugyanakkor van, aki még 8 hónaposan is lusta erre. A baleseteket illetően a pelenkázóra, mosógépre, konyhapultra felhelyezett babáknál mindig ott a komoly veszély, hogy le fognak onnan esni. Mert éppen akkor akar – és sikerül is neki – hasra fordulni, azaz lefordulni. A lehetséges megoldás az, hogy a babák születésétől kezdve érdemes önmagunkat tréningezni, hogy ha nem látom a babám, és nem a kiságyában vagy a baby-karámban van, akkor mindig rajta legyen egyik tenyerem. Nagyon fontos ez, mikor elfordulok, ha lehajolok. Ha pedig valami olyan messze van, hogy nem érem el, úgy hogy a babán a tenyerem, akkor a babával együtt, őt ölbe véve kell odamennem. Az ágyuk köré pedig mindig legyen téve, megfelelően felhelyezett leesés gátló! A ’baby-komp’ használata pedig TILOS!

Fejsérülés csecsemőknél

Ha már leesett a baba, akkor a fejsérülés a leggyakoribb sérülés. Ők fejnehezek még – fejük testükhöz viszonyítva nagyobb, mint a felnőtteké – ami miatt a fej sérül, legnagyobb gyakorisággal, a gyermekkori balesetekben. A fejet ért trauma esetén általános szabály, hogy csecsemőt orvosnak szükséges megmutatni. Ők nem tudják megmondani, ha szédülnek, ha hányingerük van, ha látászavaruk van. Az esetek 98%-ban a sérülés banális, nem szükséges csupán egy vizsgálat. (Gyermekkorban koponya-CT vizsgálatot csupán nagyon indokolt esetben végzünk. A gyermekkori nagyobb energiájú fejsérülések első számú vizsgálata; a korházi megfigyelés) Ha hányás, eszméletvesztés jelentkezik fejsérülés utána, akkor pedig feltétlenül szakemberhez kell fordulni. (Nagyobb gyerekeknél a kép árnyaltabb)

Fulladás – félrenyelés

A csecsemők, 3-6 hónapos korban, úgy fedezik fel környezetüket, hogy mindent a szájukba vesznek, tényleg bármit, amit csak meg tudnak kaparintani. Ne hagyjunk kis tárgyakat a baba kezében, még egy pillanatra sem. De a babatáplálásról és a hozzátáplálásról is érdemes dietetikustól vagy tanácsadótól tájékozódni, hogy pontosan milyen állagú ételt mikor adhatunk. Viszont a legfontosabb: Készüljünk fel, arra, ha a baba fulladozni kezd mi is kell tennünk. Érdemes akár on-line, akár élő tanfolyamokat is elvégezni, ahol gyakorolhatjuk a műfogásokat, melyek ilyen esetben segítenek.
Tilos a babát vízágyra, babzsákra tenni. Sőt, ez gyakorlatilag igaz bármire, ami elég puha ahhoz, hogy eltakarja az arcot, és elzárja a levegőt az orr és a száj felé.
A műanyag csomagolások veszélyesek, ha a szájra és az orra kerülnek, és megfojthatják a babát. A játékok csomagolását ebben a korban ne adjuk oda a kicsiknek, bármennyire is érdekesnek találják azokat.

Forrázás – égés

3-5 hónapos korukban a babák sokat hadonásznak kezükkel és megragadnak mindent, ami a kezük ügyébe kerül. Sőt, ha a tenyerükbe helyezünk valamit, például az ujjunk, azt is megfogják. Ez egy reflex, el sem tudják engedni. Éppen emiatt, soha ne vegyük ölbe a kicsiket, ha forró folyadékot is tartunk épp! Például kávét vagy meleg ételeket ne akkor fogyasszuk, ha nálunk a kicsi. A baba leforrázódhat.
De a csapvíz is égethet! Annak érdekében, hogy megóvjuk őket a csapvíz általi forrázásától, a csapoknál a legmelegebb hőmérséklet állítsuk kb. 45 Celsius fokra. Sok esetben beállítható maga a kazán is.
Ha a baba megég, azonnal tegyük hideg vízbe az égett területet néhány percig, hogy lehűljön. Ezután érdemes színtelen, szagtalan fertőtlenítővel leönteni vagy bekenni. A gél alapú fertőtlenítők, ilyen esetekben is, nagyon megkönnyítik a későbbi fájdalmatlan kötéscseréket. Égett területre abszolút első vonalbeli szerek.

 

dr. Kőnig Róbert
Gyermeksebész és Gyermektraumatológus

Posztolás dátuma

A karácsonyi balesetek elkerülhetőek

A balesetek legtöbbje, az ünnepek környékén, otthonunkban történik. Emiatt úgy gondolom, hogy a lakás, a ház annyira biztonságos kell hogy legyen, amennyire csak lehet. Összegyűjtöttem, hogy miért látogatnak ilyenkor leggyakrabban az ambulanciára a szülők és gyermekek. Mi történik az ünnepekkor, ha egy gyermeksebész szemüvegén keresztül nézzük?

Konyha: égések, forrázások

Az ünnepi ételek és a konyha válik központtá ebben az időszakban. Egy gyerek számára a konyha nagyon izgalmas hely, hiszen sok mindenhez nem szabad hozzányúlni, mindenütt furcsa szabályok vannak. Sajnos a forró víz, zsiradékok, az éles kések, leeső poharak és tányérok ünnepkor a konyhát a legveszélyesebb hellyé változtathatják. A sok vendég, a rohanás miatt könnyelműebbek lehetünk. Azt javaslom, ne engedjük ilyenkor a gyerekeket a konyhába, vagy csak szigorú felügyelettel.

Lépcső: kritikus pont

Sok az ember, nagy a zűrzavar, estére mindenki elfárad. A gyerekek koncentrációs képessége hamarabb csökken, elfáradnak. A mi figyelmünk is megoszlik a gyerekek, a készülődés és a régen látott rokonok között. A kisgyermekes családokban, mindig felhívom a vendégek figyelmét is a lépcsők előtti gyermekbiztonsági ajtók használatára! Érdemes eltávolítani az akadályokat is a lépcsőkről (virágok, díszek, lámpák), ezek még a rokonoknak is fejfájást okozhatnak, főleg a vacsora után, vagy éjszaka a mellékhelyiségre menet. Ha mégis megtörténik a baj, és több lépcsőfokot gurult le valaki a lépcsőn, őt érdemes orvosnak megmutatni.

Ajándékok: játékok, ollók, kések

Időben elkészülni az ajándékokkal és a díszcsomagolással szerintem lehetetlen. A kíváncsi tekintetek ilyenkor olyan helyre, olyan szobákba is betévednek, ahová máskor nem, jó ötlet elpakolni az ollókat, késeket, ragasztókat, melyeket a csomagoláshoz használtunk. A szétszórt játékok balesetveszélyesek, a kisautók elgurulnak, a földön felejtett csomagolóanyagok csúsznak, könnyű elesni, megsérülni. Gyerek még a karácsony alkalmával se bontsa ki ajándékát késsel vagy ollóval! December 25-én sok lenyelt tárgyat keresünk a gyermeksebészeteken, leginkább 3-5 éves gyerekekben. A tanulság az, hogy minden gyermeknek a korának megfelelő meglepetést ajánlatos ajándékozni. Ha a játék vagy darabja átfér egy WC papír gurigán, azt a gyerekek a szájukba vehetik, abból baj lehet.

Karácsonyfa

Bár gyönyörű a fenyő, közel sem olyan ártalmatlan, mint amilyen izgalmas. Érdemes odafigyelni, hogy már a díszítéskor is stabil legyen a szék vagy a létra, nehogy ráessünk a gyerekre például. A fát célszerű rögzíteni a falhoz, de szekrényhez is lehet akár. A fa méretének megfelelő talpat használni minden évben új kihívás. Vegyük körbe a fát gyermekvédelmi kerítéssel, mert minden baba első célpontja az lesz. A szaloncukrokat az ágak szélére tegyük és olyan magasságba ahol a nagyobbak elérik a földről is! A szép, csillogó színes díszekbe a gyermekek, ha elérik őket, beleharaphatnak, leverhetik őket, azok összetörhetnek, megvághatják magukat, szilánkokat nyelhetnek le. A díszkivilágítás elektromos árammal működik, vezetékeket a gyerek ne érje el, megrághatják őket.

Bejgli, flódni, töltött káposzta

Az ünnepekkor a mindenki sokat és sokfélét eszik. Ilyenkor a gyerekek sokkal több édességet ehetnek, a szülők engedékenyebbek. A kakaó, a csoki remek édesség, ugyanakkor gyakorlatilag hasfogó, könnyen komoly székrekedés lehet a vége. Figyeljünk oda, hogy a gyerekek egyenek gyümölcsöt, joghurtokat is! Kisebbeknél tartsuk be a napi rutint az ünnepek alatt is, nehogy hasfájás legyen a vége. Nálunk is egyre nagyobb divat a fagyöngy. A szép, ízletesnek ígérkező bogyók viszont mérgezőek, ezt a legkisebbek nem biztos, hogy tudják.

Stressz: mikor már nem olyan csendes az éj

A felnőtteknek, de a gyerekeknek is ez egy igen izgalmas, de stresszes időszak. A gyerekek sokszor felpörögnek, hiszen tovább lehetnek és vannak is ébren, így aztán nehezebb velük.  A szüleik idegességét ilyenkor is könnyen átveszik, talán még az átlagosnál is könnyebben. Érdemes napközben tenni velük például egy hosszú sétát. A készülődés közben egy kis környezetváltozás, pl. szánkózás, játszótér, csodákra képes. Karácsonykor az égési sérülések esélye, legfőképpen szenteste, 50%-kal nagyobb! Évek óta azt látom, hogy azok a balesetek, amelyek igazán komolyak, akár műtéttel járnak, általában este 6 után követeznek be…

Biztonságos ünnepek

Készüljünk fel, inkább feleslegesen. Érdemes tájékozódni az ünnepek alatti ügyeleti rendről:www.gyemeksos.hu oldalon például és persze legyen otthon;

  • gyermekbarát gél alapú fertőtlenítő
  • fásli és steril kötszer
  • láz és fásdalom csillapító
  • glicerines kúp
  • görcsoldó, puffadásgátló
  • sportkrém
  • antihisztamin

dr. Kőnig Róbert
gyermeksebész és gyermektraumatológus

Posztolás dátuma

Mit tegyek, hogy szép legyen a hegem?

A bőrünk rendkívül jól gyógyul. Ha elvágjuk, vagy bármilyen módon megsérül a folytonossága, össze tud forrni. Az összeforrás eredménye lesz a heg. A heg nem más, mint kollagéndús pótszövet. A hegszövet, abban különbözik a normál bőrtől, hogy nem olyan rugalmas, nincsenek benne szőrtüszők, de minden más tulajdonságában is gyengébb.  A hegszövetnek egyetlen egy feladata van: összetartani a sérült bőrrészeket. Ennek ellenére mégsem szeretjük a hegeinket, mert csúnyának tartjuk őket.

’Per primam’

A sebészi hegek úgynevezett elsődleges sebgyógyulással gyógyulnak, ezt hívjuk latinul ’per primam’ gyógyulásnak.  Ezek a hegek, hacsak nem áll fenn valamilyen hegesedési zavar, a legtöbb esetben szépnek mondhatóak. Ennek több oka is van. A szike rendkívül éles, nem roncsolja, hanem vágja a bőrt, a sebész pedig a bőr erővonalait figyelembe véve ejti meg metszését, a seb aszeptikus környezetben keletkezik, nincs fertőzés. Ezt követően a seb zárása úgy történik, hogy a lehető legkisebb hegesedés jöjjön létre.

’Per secundam’

Minden más esetben másodlagos azaz, ’per secundam’ gyógyulásról beszélünk. Ezek a hegek vaskosak, néha szélesek. Minden seb, ami nem műtőben keletkezik, potenciálisan fertőzöttnek tekinthető. A fertőzés és a csúnya hegek közé pedig egyenlőségi jelet lehet tenni.

Mit tehetek én?

Nézzük, hogyan tudjuk elérni, hogy a sebzéskor keletkezett heg – legyen az sebészi vagy traumás – a lehető legszebb legyen:

  • Az első és talán legfontosabb a seb fertőtlenítése.  A gyulladásos folyamatok, amiket fertőző ágensek okoznak, nem kedveznek a sebek gyógyulásának, sőt ronda hegeket eredményeznek. Ha nem gyullad be a sebem, akkor van esélyem a legszebb esztétikai eredményre.
  • Már 1960-s évekből tudjuk és azóta számos kutatás igazolta, hogy a legjobb, leggyorsabb sebgyógyulást az un. nedves – hidratált környezetben érjük el. Érdemes hidratáló fertőtlenítőszert és kötszereket is használni.
  • Friss hegek esetén kerüljük a mozgást, izzadást, napfényt, szoláriumot (azt egyébként is), és a mechanikai irritációkat (ne nyomkod, ne dörzsölt, ne ess rá)

Hidratált környezet miért jó a sebnek?

A sebkötözéseket egyre inkább nemcsak védelmi intézkedéseknek, hanem a gyógyulási folyamat aktív részének is tekinteni kezdjük. Ebben segít nekünk a nedves – hidratált környezet. De hogyan?

  • Nedves környezetben kisebb a varrosodás, emiatt több energia jut a gyógyulásra, ugyanis nincsen szükség varra. Sőt, emiatt gyorsabb is a gyógyulás.
  • A bőr külső rétegének a sejtjei, a keratinocitáknak hívjuk. Rendkívül fontos szerepük van az új bőr, heg kialakításában. A keratinociták nedves környezetben könnyebben, és sokkal gyorsabban közlekednek a sebszélek között, oda és vissza.
  • Nedves környezetben jobban és gyorsabban működnek azok az enzimek, amik a roncsolt, sérült szövetek lebontását végzik.
  • A hidratál környezet oxigénmentes állapotot hoz létre, ami sok baktériumnak nem megfelelő, így jelentősen csökken a felülfertőződés esélye.
  • A nedves sebgyógyulás elősegíti a fibroblastok kollagén termelését. És mivel a kollagén a sebgyógyulásnál olyan, mint a vas a vasbetonnal, szebben és gyorsabban alakul ki a heg.

Ezek után érthető, hogy a nedves sebkezelés (például gél alapú sebfertőtlenítővel) azáltal, hogy elősegíti az új sejtek növekedését és mozgását, valamint biztosítja, hogy a sebet lezáró fehérjék hatékonyabbak legyenek,  elősegíti az egyenletesebb bőrképződést, és ezáltal csökkenti a hegesedést, így szebb, egészségesebb heget kapunk. 

A cikk írója:
Dr. Kőnig Róbert
gyermeksebész

Posztolás dátuma

Gyermekkori sérülések okai

Nem telik el úgy gyermekkor, hogy ne legyenek esések, sérülések, sebek. Ez így is van rendjén, a gyerekek fejlődnek, tanulnak és közben néha megsérülnek. De miért sérülnek meg relatíve gyakrabban, mint a felnőttek? Az okokat két csoportba oszthatjuk: vannak az úgynevezett kognitív és vannak az anatómiai okok.

 

Gondolkodom – tehát elesem

A kognitív funkciók megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységeket jelölnek. Magyarul: látás, hallás, figyelem, gondolkodás, emlékezés, stb. Azt szoktam mondani, hogy amit az agyunk szürkeállománya tesz életünk során, az kognitív funkcióként értelmezhető.  De miért esnek emiatt el a gyerekek? Nézzük csak:

  • Természetüknél fogva kíváncsiak. Olyan helyekre bemásznak, vagy felmásznak, ahová mi már nem, hiszen mi is bemásztunk oda, amikor kicsik voltunk és tudjuk, hogy jó vagy rossz ötlet ez. De az is egy jó példa lehet, hogy leugranak mindenről, amiről le lehet.
  • Folyamatosan új képességeket tesztelnek és akarnak elsajátítani. Olyan mozgásokat kísérelnek meg, amihez még nem elég fejlettek. Egy járni tanuló kisdednek az ugrás, vagy az egy lábon állás mind izgalmas kihívás. Ugyanakkor ezek olyan helyzetek, amiben ők sokkal könnyebben sérülést szerezhetnek, magyarul eleshetnek.
  • Fel akarnak tűnni. „Anya, apa nézd!” és máris egy olyan szituációban láthatjuk gyermekünk, amit veszélyt rejthet magában. Ennek mondatnak sokszor sírás a vége.
  • Szabályszegők. Lépcsőn gördeszkázni, sisak nélkül biciklivel ugratni, magasról leugrani számukra mind izgalmas dolog.
  • A beilleszkedés miatt indokolatlanul bátrak, nagy szükségük van kortársaik vagy az idősebbek elismerésére. Ha a nagyobb testvér le tud menni a domboldalon vagy épp a lépcsőn, a kicsik is utána csinálják, hogy rájuk is büszke legyen a többi gyerek, ők is “menők” legyenek.

 

A gyermek nem kicsi felnőtt

A gyerekek nem csupán abban különböznek a felnőttektől, hogy kisebbek, bár tény, hogy emiatt másképp sérülnek. Sok tényező hozzájárul egy kis vagy nagy balesethez. De nézzük sorban:

  • Kisebb a tömegük, méretük. Emiatt a becsapódásokat, eséseket könnyebben viselik, viszont messzebbre is repülhetnek.
  • Rugalmasabb a vázrendszerük. Ez az a tulajdonság, ami miatt teljesen más a gyermekkori sérülések mechanizmusa. Ők sokkal hajlékonyabbak, jobban elnyelik a baleseteknél keletkező energiákat.
  • Mozgásrendszerük fejletlensége az egyik legfontosabb tényező. Igaz, hogy rugalmasabbak, amikor megtörténik a baj, de mivel ügyetlenebbek még a kicsik, többször is megesik, hogy például sérülnek. Az egyensúlyozó rendszerünk hosszú évek alatt fejlődik ki. Sok idő, amíg megtanulják használni és a tanulási folyamat része a kudarc is, jelen esetben a baleset.
  • Növekedésből adódó tulajdonságok. Folyamatos fejlődésben vannak. Gyermekkorban testünk bizonyos pontjai úgynevezett növekedési zónák, ami azt jelenti, hogy ott növekszünk. Ezek a zónák sérülékenyek, ez leginkább a kezelésüket befolyásolja. Ebben teljes mértékben mások, mint mi felnőttek.
  • Kiváló regenerációs képességük van és ebben verhetetlenek is. Sokkal jobban gyógyulnak, mint a felnőttek. Bennük tombolnak a növekedési hormonok, hihetetlen regenerációra és gyors felépülésre képesek. Nap mint nap csodájára járok ennek!

 

Mit tehetünk mi?

Nem tartom célravezetőnek, ha gyermekünket a széltől is óvjuk. Azon a véleményen vagyok, hogy a kis sérülések, bakik hozzátartoznak a fejlődéshez. Természetesen a nagy bajt érdemes elkerülni, ennek érdekében sokat tehetünk már azzal is, ha beszélgetünk a gyermekeinkkel. Mondjuk el nekik azt, mit tegyenek, hogy elkerüljék a balesetet. Tiltással csak a szabályszegő énjüket erősítjük. Inkább tanítsuk meg őket mászni, futni, biciklizni, helyesen használni a sporteszközöket.

Fontos, hogy a gyermeknek megfelelő sportot válasszunk és használjuk a védőfelszerelést. Mi magunk is, hiszen utánoznak minket. Ha én nem hordom, hiába várom el, a gyerekem sem veszi fel a sisakot, ha biciklizik. A gyermekek utánoznak, szülőket, felnőtteket, más gyerekeket, minket. Ha pedig megtörténik a baj -ami valljuk be, az esetek nagy többségében kis seb vagy horzsolás-, legyen nálunk fertőtlenítő. Lehetőleg olyan, ami átlátszó, nem csíp, és könnyű használni.

Cikk írója:
Dr. Kőnig Róbert
Gyermeksebész

Posztolás dátuma

A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!