Mítoszok a császármetszés körül

Ma Magyarországon minden 3. kismama császárnő, azaz császármetszéssel ad életet gyermekének. Éves szinten körülbelül 37 000 anyát érint. Ez az arány magasnak számít, mert az Egészségügyi Világszervezet a WHO 15 % körülire ítélte a valóban indokolt császármetszés arányt. Noha manapság a császár műtét egy rövid, rutin műtétnek számít, nem szabad elfelejteni, hogy egy nagy hasi műtét, aminek komoly orvosi indikációja van. Minden császáros heg mögött valós édesanya van, egy anya-baba páros, egy család, sok boldogság, mámor, olykor fájdalom és szenvedés, meg persze öröm és vidámság, könnyek, mosoly vagy trauma. Legnagyobb elismerésben legyen része minden anyának, aki életet ad, nincs nagyobb boldogság, mint a gyermek.
 
Leggyakoribb mítoszok.
 
1. Császármetszés után később indul be a tej. Hamis!
2. Császármetszés után közvetlen nem lehetséges a bőrkontaktus. Hamis!
3. Nem kell készülni a császármetszésre. Hamis!
4. Nem kell a császáros sebet kezelni. Hamis!
5. Nem lehet hüvelyi úton szülni császármetszés után. Hamis!
Nézzük szépen sorban. Hogy is van ez?
1. Császármetszés után később indul el a tejtermelés?
Nem igaz! Teljesen mindegy a szoptatás szempontjából, hogy az édesanya természetes módon, hüvelyi úton szült, vagy császármetszéssel adott életet, maga a hormonális folyamat ugyanaz. Távozik a méhlepény, a tejtermelésért felelős hormonok megemelkednek, megtörténik a tejbelövellés ez napokkal a szülés után várható. Fontos az első perctől a gyakori, helyes mellretétel a zéró szeparáció, sok-sok kontaktus a babával. Figyeljük a baba jelzéseit, hogy mikor szeretne cicire kerülni, ha cuppog, tátog, szemmozgásokat végez, rágja a kis öklét, máris lehet próbálkozni a mellre tétellel, nem kell megvárni azt sem, hogy sírdogál, sokkal előbb lehet cicit kínálni. Az első percekben, órákban már van kolosztrum, ami már a várandósság második felében elkezdett termelődni, tele van immunanyagokkal, nem hiába nevezik a baba első védőoltásának is, nagyon fontos, hogy megkapja a baba ezt az esszenciát. Az első napokban sem éhezik a baba, cseresznye nagyságú gyomrában pont elég az a pár csepp kolosztrum. Ahogy szívja, úgy termelődik a tej.
2. Nem lenne lehetséges a bőrkontaktus császármetszés után? 
Dehogynem! Magyarországon is már létező, egyre több helyen ismert, hogy közvetlen a kiemelés után a baba egyből mellkasra kerül, akár azonnal elkezdheti a cicizést is a műtőben. Érdemes tájékozódni, nőgyógyásszal konzultálni ez ügyben a kórházi protokollról. Bőr- bőr kontaktusnak számos pozitív hatása ismert, például az újszülött légzése, keringése, hőmérséklete, pulzusa gyorsabban stabilizálódik. Stresszhormon szintet is csökkeni, így a baba és az anyai is könnyebben megnyugszik, ellazul. Bevett gyakorlat, hogy amíg a baba nem lehet az anyán, addig apán pihen szőr-bőr kontaktusban. Ez erősíti az apai szerepet, áthuzalozza az apai ösztönöket. Kisbaba hallja az apa szívverését és hangját, amitől szintén megnyugszik. Kisbabák sokat igénylik később is a testkontaktus, babusgatást, ez teljesen normális igényük. Egy kisbabát nem lehet elkényeztetni, nem lehet “túl szeretni”,  aki ilyet mondana, azt meg kell tanítani szeretni.  🙂
3. Nem kellene készülni a császármetszésre?
Természetesen ez sem fedi a valóságot, hiszen a szülésre a “nagy napra”, készülni kell, várandósgondozás alapja a szülésfelkészítés. Információt gyűjteni szükséges, hogy bizonyos helyzetekben tájékozott döntést lehessen hozni. Szülésfelkészítő leginkább természetes szülésről szól, ami így is van rendjén. Szó esik vajúdásról, fájdalomcsillapításról, apák szerepéről a jóslófájásoktól az aranyóráig és megannyi dologról, így természetesen a császármetszésről is hangzik el hasznos információ. Érdemes lehet tematikus tanfolyamra elmenni, szülésznővel konzultálni, könyvet olvasni, beszélni akár a saját édesanyánkal a születésünkről. Szülésfelkészítés része még a babagondozás, elsősegély és a szoptatásra felkészítő tanfolyam is. Lelkiekben is hangolódni kell, hiszen maga a szülés lelki oldalról is támogatást igényel, az anyává/apává válás egy visszafordíthatatlan csodás folyamat.
4. Császáros seb kezelése? Hogy is van ez?
Kiemelkedően fontos a császáros seb kezelése, tisztán tartása az optimális gyógyulás érdekében. Csak a tiszta seb gyógyul! Az első napokban, hetekben a legnagyobb a fertőzés veszélye, így nagymértékben fontos, hogy semmilyen kórokozó, baktérium, vagy szennyeződés ne jusson a seb közelébe. Hatékony sebkezelés lenne a legmegfelelőbb, ami megakadályozza a kórokozók szaporodását, így is segítve a gyógyulást. Egyénileg is változhat, hogy milyen ütemben gyógyul, regenerálódik a seb, de a megfelelő sebkezelők használata mindenkinek ajánlott. Barátkozzunk a sebbel! Szeressük simogassuk, gondoskodjunk róla, gondoljunk rá hálával, hiszen ezen a kapun jött ki erre a világra életünk értelme.
5. Egyszer császár mindig császár?
A jó hír az, hogy nem kell lemondani a hüvelyi szülésről császármetszés után. Egyre többen ismerik a VBAC kifejezést, ami császár utáni hüvelyi szülés (Vaginal Birth After Caesarean).
Egyes statisztikák szerint, azok az anyák, akik megkísérlik a császár utáni hüvelyi szülést, 60-70%-osan sikerrel is járnak. VBAC esetén a rettegett szövődménynek számít a hegszétválás, ami szerencsére eléggé ritka. Kórházanként is változó, hogy a szakszemélyzet mennyire támogató ebben. Kismama egy teljesen kompetens személy, aki úgy tud jó döntést hozni, legyen szó bármiről is, hogy hiteles információt kap. Legalább ennyire fontos a befelé figyelés is, hiszen ösztöneink, intuícióink nagyon sokat tudnak nekünk segíteni, ha figyelünk rájuk, ez különösen érvényes a szülés körüli időszakban, ebben a csodás más állapotban is.
A cikk írója:
Bocskainé Irci
laktációs szaktanácsadó, ápoló 

Posztolás dátuma

Blogunkat azért hoztuk létre, hogy segítséget nyújtsunk az otthoni sebkezelésben mind a ház körüli balesetek ügyében mind a krónikus betegek otthoni ellátását segítve és hiteles szakmai forrásokat biztosítsunk a fertőzések és az esetleges állapot romlás elkerülése végett.

Az otthoni balesetek száma évről-évre folyamatosan növekszik. Legyen szó akár konyhai, takarítási, barkácsolási, vagy éppen kertészkedés közben bekövetkező balesetekről. A statisztikák szerint a horzsolások, az égési sérülések, a vágások, csípések legtöbbször éppen a házimunkák és a kerti tevékenységek végzésekor következnek be.

A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!